Vasárnap este (17-én) is a Nyomorultakon jártunk. (Délelőtt futóversenyen lettem volna, de lemondtam – még időbe, így legalább át tudtam gondolni az eseményeket.) Szerencsére megint sok ismerős arcot fedeztünk fel a nézőtéren. Újra az emeleten ültünk, de most az első sorban. Ma éreztem a legjobban…
19 óra előtt nem sokkal estem be a színházba. De magasan van ez az emelet. És ráadásul nem is az első sorban ültünk, hanem a 2.-ban. Ennek ellenére jól lehetett látni. Persze vittem a kis távcsövemet is, amit szinte le sem vettem a szememről, de sajnos a színészi játékot nem láthattam.
Ma este Zöld…
Most ha azt írom, hogy reggel munkába menet és este a színházba menet a ’94-es Anna Cd-t hallgattam, akkor függő vagyok? De ezt tettem valóban.
Újra a 2. sor. Jobbra mellettem nem ült senki. Az utolsó percben érkezett 3 kisiskolás korú, csinosan öltözött külföldi gyerek. Szépen nekiálltak –…