Vettünk bérletet a Madáchba. Ennek oka: Már ritkán járunk; nincs se időnk, se kedvünk az első sorral „bajlódni”, a Macskákat magunktól úgyse néznénk meg. stb. Az első előadás a Macskák. Ma este. Őszintén szólva sokat nem vártam a darabtól, de ha ezt „dobta a gép – azaz a bérlet”, akkor ez…
Vegyes érzelmekkel indultunk a Nyomorultakra. Sajnos az álmaim szereposztásából nem sok szereplő játszott ma este, de szerencsére Vágó Betti és Vikidál Gyula szerepeltek, így a többi „igazán mellékes” volt.
Megint a szokásos helyemen, a J/1/6-os széken ülhettem. Jaj, micsoda népség volt…
Vasárnap este (17-én) is a Nyomorultakon jártunk. (Délelőtt futóversenyen lettem volna, de lemondtam – még időbe, így legalább át tudtam gondolni az eseményeket.) Szerencsére megint sok ismerős arcot fedeztünk fel a nézőtéren. Újra az emeleten ültünk, de most az első sorban. Ma éreztem a legjobban…
19 óra előtt nem sokkal estem be a színházba. De magasan van ez az emelet. És ráadásul nem is az első sorban ültünk, hanem a 2.-ban. Ennek ellenére jól lehetett látni. Persze vittem a kis távcsövemet is, amit szinte le sem vettem a szememről, de sajnos a színészi játékot nem láthattam.
Ma este Zöld…
15-én elérkezett a már kb. fél éve várt HÉTVÉGE és a NYOMORULTAK bemutatója. Azon szerencsések közé tartoztunk, akiknek mindhárom napra (nagy nehézségek árán), sikerült jegyet szerezni. Ebből pénteken az első sorba. Az igazat megvallva, mikor a szereposztás tavaly kiderült, nagyon csalódott voltam.…
Előadás után egy kis séta, sütizés, és ½ 19 körül visszaérkeztünk az idei évad UTOLSÓ ATTILKÁJÁRA! A kabátleadáskor két idősebb hölggyel megismerkedtünk; akikről kiderült, hogy bérletes jegyük van, ajándékba kapták és tulajdon képen nem tudják, hogy ma este mire is jöttek. A közönségen érezni…
Fáradtan, de boldogan indultunk útnak, a maratoni előadás sorozat utolsó napjának. Ma anyum is jött mindkét előadásra. Ilyen hamar szerintem egész héten nem értem a színházba. A jegykezelők, kabátszedők mosolyogva fogadtak bennünket. Már a műsorfüzeztet ajánlgatók is hangosan köszöntek J Hiába, a…
A jegykezelők már mosolyogva fogadtak minket, nem tudom, mit gondolhatnak rólunk. Most a 2. sor közepe felé ültünk. Jó volt, de lehet, hogy jobb volt oldalról nézni; mert néha az előttem ülő fej bezavart 1-2 jelenetnél. Az előadás a délutánihoz képest nekem fényévekkel magasabban járt. Lehet a séta…
Szikrázó napsütésben, bár kis késéssel indultam a mai színházi duplázásra. Jó lett volna gyalog menni a körúton ebben a szép időben, de „bicebócaságom” miatt még mindig nem ajánlott most. Azért az Oktogonnál leszálltam és gyalog mentem. Pont akkor küldött egy cikket a Kisbarátnőm, melyen úgy…
Reggel azt sem tudtam, hol vagyok; Attilkás részek szaladgáltak a szemem előtt, miközben Anna Kareninában hallható dalokat hallottam a fejembe. Nagyon fáradt voltam. Testben a munkahelyemen voltam, sokat haladtam, de lélekben ki tudja merre. A mai napon tudatosult bennem az is, hogy májusban egy…