05. 18-án végre elérkezett a várva várt nagy nap és a Raktárszínház. Azaz a Virágot Algernon-nak. Azt tudtam, hogy jó lesz, nem lehet jegyet kapni, jó a darab visszhangja.
A Játékszínházast láttam, tetszett – bár kicsit mozisnak tűnt –. Utána a könyvet is olvastam, így teljesen más szemmel ültem…
Április 28-án az Operettszínházba mentünk, a bérletünk utolsó előadására. Sajnos a hármasunk megint nem jött össze. Nem is tudtunk senkit beszervezni, így csak 2-en mentünk. Ma a FAME-et néztük meg. A hidegre való tekintettel nem voltam kiöltözve, ma engem is ki tudtak beszélni, hogy ezen meg mi…
Végre ma összejött a 3-asunk; mindhárman el tudtunk menni a bérletes előadásra, melynek helyszíne kivételesen a Zeneakadémia volt, azon belül a Solti terem. A terem sokkal egyszerűbb és kisebb, mint a nagyterem, de így is álomszép. Gyönyörű ablakok, szobrocskák. Szerencsére kellemesebb hőmérséklet…
18-án az Operettszínházban jártam, a Rómeó és Júlián. Elég időben indultam, gyalogoltan néhány villamosmegállót, majd a Budai hídfőnél felszálltam a villamosra. majd a Jászai Mari tér után újra gyalog folytattam az utam. Útközben beugrottam a Játékszínbe a félretett jegyekért, majd az Operettbe…
18-án végre elérkezett az a nap, hogy az Elfújta a szél c. muiscalt is megnézzem.
Ennyi év és ennyi színházi előadás után már válogatósak vagyunk és SzPSz-hez ragaszkodtunk. Igy muszáj volt olyan napot választani ahol még jó helyre szóló jegy is van, és Ő is ott legyen, stb.. Végre megtörtént…