2014. 06. 21. Szentivánéji álom (Óbuda – Fő tér) – Óbudai Danubia Zenekar
21-én az Óbudai Danubia Zenekar Weber: Oberon – nyitány J. 306, Mendelssohn: Szentivánéji álom koncertjéhez volt szerencsénk.
A koncert 21 órakor kezdődött.
Időben! ½ 20- kor oda is értünk. De így sem volt már a „foglalt feliratú” székek mellett hely. De pont középen volt még 2 hely.
Meleg nem volt. (bezzeg 1 évvel ezelőtt!). ½ 21-kor a biztonsági őr elvitte a két székünket, mondván, hogy azt külön mi vittük oda, mert ott nem lehet szék, mert az a menekülő útvonal a tűzijáték miatt. Menjünk az 5. sorba, onnan is jól lehet látni!
½ 21-kor!!! Egy órát ott ültünk, senkit nem zavartunk. Végül nem egymás mellett, de azért az első sorban is volt még hely. Nem mi vittük oda széket, már ott volt!!!
Azalatt az egy óra alatt hallhattuk a próbát, nem volt idő unatkozni :-). Nagyon kellemes hangú (hang alapján nagyon ismerős) férfi mondta Oberon szövegét. De nem tudtuk „hova tenni”, csak azt, hogy tuti szinkronizál, mert nagyon kelleme s a hangja és „ismerjük”.
21 óra után nem sokkal megérkezett a gyerekkórus, majd a zenekar és a 2 szólista hölgy, az említett úr és a műsorvezető hölgy.
A műsorvezető elmondta, hogy mióta ünnepeljük a Szentivánéj-et és azt is megtudtuk, hogy 1997 óta ez a zene ünnepe is.
Ezt követően felkonferálta a két szólista hölgyet Hajnóczy Júlia (szoprán) és Balga Gabriella (mezzoszoprán), Oberon”t (László Zsolt) és Titániát (Ő magát).
A koncert nagyon jó volt. Csendben figyelt mindenki.
A komolyzenéhez nem értek, de teljesen elvarázsolódtam. A két szólista nagyon jó volt. Gabriella kecses, csinos – olyan „dáma volt”. Gyönyörű fehér ruhában. Mosolygott egész előadás alatt, közben tutira megfagyott mert, ujjatlan volt rajta, amíg szerepelt. Éneklés közben játszott a szemével, az arcával. És még a szöveget is lehetett érteni. Júlia is nagyon ügyes volt, de ő sokkal egyszerűbb „emberibb” jelenség volt. Őt is lehetni érteni.
László Zsolt hangja végig kellemes volt és jó érzés volt hallgatni. Néha az Operett színházba kalandoztam; SzPSz „párja volt” , a hangját, és mint „jelenséget” tekintve. Titánia viszont egy egyszerűbb jelenség volt, nem lehetett Janza Katával párhuzamba állítani.
Tűzijáték 2 x is. Aranyos volt. Sose láttam ilyen közelről tűzijátékot :-)
Sajnos hamar vége lett a koncertnek. ¼ 11 után nem sokkal. Hallgattam volna még.
Igényes, különleges estében volt részünk.
Hazafele, VB lévén próbáltuk összeszedni a régi olasz/holland/német/portugál csapattagok nevét. Több-kevesebb sikerrel. Cannavarot elfelejtettük :-((((((
Otthon gyors „névsorolvasás” vb ügyben, majd az egyre sűrűbben látogatott szinkronos oldalakra látogattam és László Zsolt után kutattam. Szinkronizál (is) sokat. Tényleg „ismerjük”.