05-én délután programváltozás miatt elmehettem a Zeneakadémiára a Fischer Annie 100 éves születésnapi évfordulójára rendezett koncert főpróbájára. 1⁄2 15-kor kezdődött. A hétvégi ritkán járó tömegközlekedésnek, najó és az én későn indulásom is közrejátszott, de időben oda értem! 

Emeleten ültem, a 2. sor közepén. Jó hely volt, jól be lehettet látni az egész termet. Előadás előtt lehetett még kicsit gyönyörködni a mennyezetben, ablakokban. Még mindig szép épület.
Kiderült, hogy Frankl Péter lábát törte, így a Mozart G-dúr zongoraverseny szólóját t is Vásáry Tamás fogja játszani a „sajátja” Chopin f-moll zongoraverseny, mellett.
Kicsit furcsán éreztem magam, nem vagyok komolyzenében olyan művelt, körülöttem mindenki szakavatott volt, kommentáltak mindent.
Milyen kisugárzása és tekintélye van a Művész Úrnak. Szinte megállt a levegő, mikor bejött a terembe. Pedig olyan egyszerű jelenségnek látszik, de mégis.
A jegyem nagyon jó helyre szólt, pont a zongorával szemben. Hogy járt a keze!!!
Elvileg szünet végül ment volna, de elfáradhattak, mert beiktattak egy 10 perces szünetet az első zongoradarab eljátszása után kb. 1,5 óra után. Nem tűnt fel, hogy ennyire elszaladt az idő, érdekes volt. A második rész csak 50 perc lehetett.
Egy percig nem bántam meg ezt a délutánt. Kell ilyen kikapcsolódás is. Szünetben ücsörögve eszembe jutott, hogy nemrég olvastam a Walesi Bárdokról, hogy lesz angolul 06-án. Előadás után meg is kérdeztem a pénztárba, van –e jegy. Még volt. Vettem is gyorsan egy jegyet.
A szép időre való tekintettel a körúton átrohantam gyalog a szép piros cipőmbe. Megint rekordot rohanhattam, mert olyan tempóba és kopogással jöhettem, hogy a hídon szinte mindenki félreállt az utamból.