Július 02-án újra a Városmajori Szabadtéri Színpadon jártam. Myrtill koncerten.
Myrtill zenéjével 2 évvel ezelőtt a Yazzi Tower-ben ismerkedtem meg, ahol többedmagával tartottak koncertet Edith Piaf, stb. zenéiből. Magam is meglepődtem, hogy milyen jól éreztem magam akkor, hiszen ez a zenei vonulat távol áll(t) tőlem. De fogalmazhatok úgy is, hogy ismeretlen. Tavaly lemaradtam a koncertjéről (szintén ott volt), idén viszont úgy alakult, hogy ott lehettem a nagykoncerten. Hetekkel korábban elfogytak a jegyek. Többen a bejárat előtt ácsingóztak, hátha felszabadul 1-1 jegy. Volt, aki szerencsésen járt; jegyhez jutott. Szóróanyag nem volt, melyet nagyon sajnáltam.

Azt hittem, hogy egy „nagy” koncert részesei lehetünk, de kiderült, hogy kb. 2 X 45 percet élvezhetünk majd, szünettel megszakítva. Ezt furcsálltam. Koncertet szünettel megszakítani L
Ez a koncert természetesen más volt, mint az elmúlt két évben, hiszen szimfonikus zenekarral lépett fel. Méghozzá a híres Óbudai Danubia Zenekarral. Idén nem tudtam ott lenni az Óbudai Nyári Fesztivál nyitókoncertjén, de így legalább az is kipipálva, hogy idén nyáron is szerencsém volt hozzájuk.

20 óra után nem sokkal kezdetét vette a koncert. Myrtill gyönyörű szép halványzöld hosszú ruhában lépett fel. Bele is kezdett egy mindenki által jól ismert (még általam is) Edith Piaf számba. Ezt követően elmondta, hogy idén meghívták külföldre egy szimfonikus zenekaros koncertre szólóénekesnek. Innen jött az ötlet, hogy akkor legyen Budapesten is egy hasonló koncert. A karmester, most nem az Óbudai Danubia Zenekar karmesterei közül került ki, hanem a malmöi karmester.
Elénekelt még egy számot, majd egy vendége (akit később mutatott be nekünk) elszavalt egy verset.
Ezt követően a zenekar adott elő egy számot. Majd következett az énekesnő és a szünet… Szép volt, jó volt; de rövid. ~30 perc lehetett.
A szünet elég hosszúra sikerült, mert a nézők nagyobb része maguktól bement, nem kellett megvárni a kolompot.

A második részben Folytatódtak a nagy slágerek. Az előbb említett vendég énekelt is. Hát, a hangja nem… Mármint az orgánuma igen, képzett a hangja, meg ismerősen csengett; de az énektudása… Myrtill mellett eltörpült. Nagyon. Nem értettem, hogy Ő „hogy került ide”. Ott lett volna Farkas Gábor Gábriel (Aki nem szimpi, de jó volt 2 évvel ezelőtt a közös koncerten); Gájer Bálint, stb… Ők az énekesnő mellé jobban passzoltak volna… De ez az én problémám.

Ebben a részben is „szólózott” a zenekar.

A végén volt egy kis ráadás. kb. 22:05 körül be is fejeződött a koncert.
A vendéget Schmidt Zoltánnak hívtak (mikor bemutatása került, akkor a hangja ismerősen csengett a szinkron miatt, de amúgy..)
Nagyon sajnáltam viszont, hogy egy szám sem lett felkonferálva. Persze, nekem is több, mint a fele ismerős volt, de kíváncsi lettem volna az „ismeretlenekre”. Főleg azokra, amiket a zenekar adott elő.
Ezeket a kis apró problémákat leszámítva egy igazán igényes, hangulatos, egyedi koncerten vettem részt.