Október 27-én újra a József Attila Színházban kötöttem ki.

A Szatmárnémeti Színház Társulata előadásában láthattuk az Antigoné c. előadást.

A darabot a kisszínpadon mutatták be. Ezt a termet a nagyszínpad mellett lehetett megközelíteni.

Sajnos megint ¾ 19 után érkeztem, amit azért sajnáltam, mert érkezési sorrendben lehetett helyet foglalni. Már bele is törődtem, hogy nem fogok látni szinte semmit, olyan hátul fogok ülni. Ennek ellenére mikor beértem a terembe az első sor végig üres volt. Középre le is ültem. Akkor vettem csak észre, hogy nagyon közel van a színpad. Szinte csak 1 lépésnyire….
Akkor már egy szereplő (Antigoné) – ki tudja mi óta – , de ott ült szinte mozdulatlanul a színpadon egy rönkön.

Hirtelen úgy láttam, mintha vízbe lett volna a „színpad”. 

Az előadás kb. 2. percében kiderült, valóban vízben játszódik a darad.

Úgy volt kialakítva a játszási tér, mintha egy „medence” lett volna. Azaz kb. majdnem bokáig ért a színészeknek a víz.  De úgy mozogtak, játszottak, sétáltak, hogy a víz nem ért minket, nézőket.

Az előadás eleje kicsit furcsa hatást váltott ki belőlem, valószínűleg azért, mert még ilyen „vizes” előadásban nem volt részem. Antigoné szép fekete ruhát viselt, és valami gumicsizma szerű lábbelit. A többi szereplő is sötét,(szürke, de inkább fekete) ruhában, gumicsizmában, palástan voltak. Néhány fekete oszlop emelkedett ki a „földből”, különböző magasságokban.  Kis mécseseket is gyújtottak az egyik jelenetnél, melyet egy másiknál össze is szedtek. A gyertyák a két jelenet között szépen úsztak a vízen.

Érdekes volt az egész előadás. Néha teljesen elvarázsolódva figyeltem az eseményeket és azon kaptam magam, mikor nagy csend volt, hogy behallatszott a szirénák hangja az utcáról.

A két őr versszavalása az előadás első részében kicsit furcsa volt, de bennem akkor oldódott fel a sok fekete szín és a víz okozta látvány, amihez a végén már teljesen hozzászoktam.

Ami különlegessé és egyedivé tette az előadást az az élőzene volt (ének, zongora, hegedű). Ők is jól közel voltak hozzánk, lehetett őket is figyelni.

Mindenki nagyon szimpatikus, kedves volt.

Majdnem 2 órás volt az előadás (1 felvonás), de nem tűnt annyinak. Pillanatok alatt vége lett.

Nagyon tetszett. Nem tudom, milyen a Térszínházban (Óbudán), de az elmondottak alapján az, amit én láttam jobb volt.

Tetszett nagyon.