Október 28-án szintén a Szatmárnémeti Színház Társulata mutatta be a Ludas Matyi Szatmárban című előadást, a József Attila Színház nagytermében. Előadás előtt a színészek az előtérben táncoltak, énekeltek, jó hangulatot teremtettek. Kis kolomppal csengettek, mikor elérkezett az idő, hogy bemenjünk a színházterembe. Teltházzal ment az előadás, jó néhány gyerekkel. Nagyon meleg volt, az első felvonásban ez nagyon zavart.

Nem volt olyan sok gyerek, mint a Maszathegyen, Mary Poppinson, de mégis „hangosabbak” voltak, be-bekiabáltak. Ez most kicsit furcsa volt, mert most nem készültem fel rá J

Aranyos, lelkes társulat volt, vidám előadással. Díszlet? Szinte csak néhány kötél, melyet hol 4 részre osztva kötötték meg, hol lógott az összes (hintáztak is rajta, lógtak is, stb.) a jelenettől függően. A kosztümök aranyosak voltak. Semmi giccs, minden egyszerű és természetes.

Furcsa volt kicsit az egész, mert még frissen él bennem a RaM-os Revans. Aranyos volt a mostani Lúdas Matyi is, de a RaM-ost már jobban megszoktam :-)

Hamar eltelt mindkét felvonás. A második főleg.

Színvonalas, jó előadást láthattunk, rengeteg néptáncos jelenetet, népzenét hallhattunk. Játékos, könnyed, jó hangulatú estében volt részem.

 Így visszagondolva, szerintem az Atigoné jobban tetszett, nem tudom miért. Talán mert különlegesebb volt.

És ezzel az októberi kulturálódásom befejeződött.