2015. 03. 08. Primadonnák (2) – Játékszín
Vasárnap délelőtt ¾ 11-kor már a Játékszínbe voltam. Primadonnák. Hétfőn is mehettem volna, de továbbpasszoltam a jegyem. Most én voltam a „vendég”. Az erkély első sorába szólt a jegyünk. Még sose voltunk itt az erkélyen, kicsit nehéz volt megtalálni a székünket, de azért sikerült :-)
Nagyon jó az erkély!!!!! Olyan, mintha a Madáchban az 5. sorba ülnénk.
Közel van, jól lehet látni mindent.
Én fejben és lélekben is nagyrészt még a tegnapi OF-en jártam. Nagyon furcsa volt most egy vidám darabba csöppenni.
Az első felvonás alatt nem nevetgéltem annyit, mint a többség, de azért nem volt rossz.
A második felvonás jóval pergősebb és nevetésben teli.
Sanyi és Vajk nagyon aranyosak. Nagy Sanyinak ez való. A bohóckodás és a nevettetés. Nem tudom, hogy melyikük volt a jobb. De 1-2 jelenet közben többször elkapta a nevetés őket.
Csonka András is elesett egyszer, mikor Leo tanítja, hogy, hogy kell beszélni, artikulálni, illetve fejet tartani. Ebből a tanításból elesés lett.
Bővebben nem írok a darabról, mert nem éltem most annyira ezzel az előadással, nem tudtam átszellemülni úgy, mint kellett volna.
A vastaps nem maradt el. Kristóf nagyon aranyos volt. Elégedetten tekintett körbe és a nézőtérre.
Kifele menet lassan, nagyon lassan haladtunk. Gondoltam azért, mert az erkélyen vagyunk, és a földszintieket kell először kiengedni.
Valahogy még egy ásványvizes üveg is leesett az emeletről, de nem talált el senkit.
Mikor kiértünk láttuk, hogy a színészek (Csonka András – ő már elment Abigélezni – , Német Kristóf, Nagy Sanyi, Szent Vajk) tulipánokat osztogattak a hölgyeknek. Mi Sanyit választottuk.
Aranyos és kedves gesztus volt, eszembe se jutott induláskor, hogy ilyen nagy élményben és kedvességben lesz részünk. Megérte elmenni erre a délelőtti előadásra!
Vajon más színházak is kedvesedtek ilyesmivel?
