Árvíz. Indulás előtt leszakadt az ég. A villamos sem járt.  A Bem téren kiöntött a víz, a csatorna nem tudta elnyelni a vizet.

¼ 19-re a Madách Stúdió elé értem. Mi voltunk az elsők. A nézők 2-3 fős társaságban érkeztek. Nem a mi korosztályunk volt a többség.

19 óra körül engedtek be minket. Az első sor közepén két foglalt hely volt, mi leültünk azok mellé. Beszélgetünk. Egyszer csak Bencze Ilona és Szirtes Tamás leült mellénk, a két foglalt helyre. Elit társaságba keveredtünk.

 József és a …. „eredeti” régi verziójának a nyitányával kezdődött az est.. Nagyon jó hangulatot adott ez nekem. Végre újra élőben hallhattam. Nem reméltem, hogy ezt valaha hallhatom így….

Majd diavetítés szemtanúi lehettünk, melyek az előadásokból lehettek ismerősek a nézőknek. Ezt követően Ildikó a családjáról mesét, melyet diákkal tettek látványosabbá. Ezt éneklés követte. Több zenei irányzatú dalt hallhattunk tőle.
Megérkezett első vendége, Victor.   Donizetti áriát hallhattunk tőle.

Következő vendég Ildikó lánya, Zsófi volt. Énekeltek közösen a Mozartból.  Volt még egy vendég, Kautzky Armand. Kellemes hangja van. Élőben még kellemesebb, mint a TV-ben.  Az Orchideákcímű dalt adták elő, ami gyönyörű volt.

Ildikó verset szavalt; Zsófi az Apácák című musicalből is énekelt.

Később Ildikó magáról, a gyerekkoráról, a gyerekeiről mesélt. A befejező szám  Victor és Ildikó közös duettje volt, melyet a Sunset boulevard-ból énekeltek. Szép volt az is. A legvégén a növendékek felköszöntötték egy dalocskával egy 1-1 szál virággal.

Kapott Szirtes Tamástól egy szép virágcsokrot. Elmentek. A nézők még kicsit maradtak, hisz sok virág, ajándék volt náluk.  Ildikó kb. 10 perc múlva visszajött. Átadták az ajándékokat neki. Az előadásnak 21 óra körül lett vége. Szép csendben eljöttünk és folytattuk utunkat a városban.