2007. márciusban kezdtem el dolgozni adatrögzítőként, ahol egy másik lány is aznap kezdett. 3 hónapig kellett ott lennünk. A lányról kiderült, hogy színésznő valójában. Engem meghosszabbítottak még 3 hónapig. Őt nem, mert neki elkezdődött a színházi próbafolyamat. A Jekyll and Hyde című musicalben szerepelt júliusban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Utolsó napján az irodában néhány szám eléneklésével búcsúzott tőlünk (nem tudom mikből énekelt, de nagyon tetszett. Többen meg is könnyeztük). Az egyik kolleganőmmel vettünk is jegyet a fent említett előadásra, amint megtudtuk, hogy elkezdték árulni. A Montevideo utcában vettük át a jegyet egyik délután. Nem díjazom a szabadéri programokat, a kiszámíthatatlan időjárás miatt. Többek között ezért is vettünk inkább olcsóbb jegyeket, ha elmarad, akkor „ne bukjunk nagyot”. A kolléganőm a párával és két barátnőjével, én a párommal érkeztünk a nagy eseményre. Péntek este. Gondoltam, hamar vége (20:30-kor kezdődött) és utána indulás Gárdonyba.

Nagyon vártam már az estét, kíváncsi is voltam. A neten megnéztem miről szól, kik szerepelnek (Molnár László- Róla már hallottam; Molnár Szilvi - akkor még nem ismertem; Tunyogi Bernadett – Ő az apukája miatt nem volt teljesen ismeretlen; Makrai Pál – akit mindenki ismer). Sose voltam Szabadtéri Színházi előadáson. Na meg úgy egyáltalán. Azonban az időjárás hűvösre fordult. Esőkabátot vittünk magunkkal. Mindenre felkészültünk. A felhők gyülekeztek a fejünk felett...

Az előadás egy komplett két felvonásos darab volt. Hogy is gondolhattam volna, hogy hamar vége lesz.  
Én „büszkén ücsörögtem a széken”, sosem gondoltam volna, hogy egyszer egy olyan embert láthatok a színpadon, akit személyesen is ismerek. Nem volt a lánynak nagy szerepe, fel se ismertem volna, ha előtte nem mondta volna, hogy mit fog játszani. Mimikát és ilyen fontos dolgokat nem láthattunk, hisz nagyon hátul ültünk.
Maga az előadás nagyszerű volt. Látványos, izgalmas. Szerencsére az eső is elkerült minket. Éjfél körül lett vége. Öcsém jött értünk és irány a telek.

Egész lefele úton áradoztam és meséltem a látottakról. Ezzel megvolt életem első szabadéri színpados élménye, mely nagyszerűre sikeredett. Így visszagondolva valószínűleg ez is hozzájárult a mostani színházőrületemhez.
Nem is tudom, hogy megüzentük-e a lánynak, hogy ott voltunk és nagyon tetszett az előadás. Remélem, jól van. Köszönöm a lehetőséget és hogy megismerhettelek J