Mindig a Madách Színházat az Operett Színházzal szoktam összehasonlítani, „egy kalap alá venni”. A Madáchos darabok jobban közelebb állnak a szívemhez, viszont az Operett Színház többet tesz a közönségért, a bematatókért, utolsó előadásokért. Ma olyan kedves és megható pillanatokban volt részem az Operett Színházban, hogy ünnepélyesen kijelentettem a mai színházi partnereimnek, hogy soha többet egy rossz szót nem szólok a Színházra (nem is nagyon szoktam, max. a celebek miatt).
Ma a bérletünk első előadására került sor. Én + 2 kolléganőm. Az egyik viszont nem ért rá, ezért anyum eljött helyette. Igen ám, de az én bérletem bent maradt a dolgozóba. Ez persze 18:38-kor derült ki, mikor a bajszos bácsin(k)ak akartuk volna odaadni a jegyet. Csak annyira a „kölcsönkapott” bérletre koncentráltunk, hogy az enyém maradt. Mondtam, sebaj, ők menjenek be; én veszek egy olcsó jegyet/pótszéket és szünetbe leülök a helyemre.
Odamentem a pénztárba, mondtam mi a helyzet. Nagyon KEDVES, JÓINDULATÚ hölgy volt az ablaknál, aranyos volt. Megkérdezte, hova szólna a bérlet, mondtam, hogy 2-3 sor közepe, nem emlékszem. Megkérdezte a nevemet, látta, hogy 3 van a nevemen, egymás mellett. Elkérte azokat. Szóltam a csajoknak, hogy jöjjenek vissza. Bemutattuk a másik két bérletet, nekem előkeresett egy régi jegynyomtatványt (rózsaszín) ráírta a nevemet, a 3. sort és a 14- széket. Lepecsételte a jegyet és mondta, hogy menjek és jó szórakozást. Nem kellett fizetnem pluszba!!! Bejutottunk leültünk. Sokkal szebbnek láttam a színházat, mint valaha. Minden csodaszép volt.

Az előadás elkezdődött. Pont a másik szereposztást kaptuk, mint előzőleg. Már ami a főszereplőket illeti. Ebenezer Scrooge, (Szomor György), Jacob Marley (Németh Attila),  Mr. Fezziwig (Sipos Imre). Belle (Vágó Betti), Fiatal Scrooge  (KisKeró),  Bob Cratchit (Szerényi László), Fred (Szabó Dávid) előző alkalommal és most is a szerepeltek a darabban.
Egy új – számomra új – karmester hölgy (Szabó Mónika) volt ma. Azt hallottam a napokban, hogy a fő karmesterek betegek. Így ezen az új hölgyön meg sem lepődtem igazán. Az, hogy hogy vezényelt, jól csinálta-e a dolgokat, azt nem tudom, mert ehhez (sem) értek és sose mélyedek bele ilyenbe. Viszont az első jelenet után újra kellett kezdeni az előadást, mert valaki (hangszer) nem lépett be. Pár perc után az egész előadás újra kezdődött.

Szabó Dávid jelenlétén kicsit meglepődtünk, hiszen talán előző nap olvastuk, hogy ott hagyja a színházat. Végül is örültem, hogy ma láthattuk, mert akkor így „el tudtunk búcsúzni tőle”.
Az előadás jó volt, aranyos, látványos. Most jobban megérintett, mint előzőleg, valószínűleg azért, mert még mindig nem vagyok túl hepi L

Szomor György nem a kedvencem, de sokkal jobban tetszett az alakítása, mint előzőleg Földes Tamásé.
Németh Attila hozta a tőle megszokottat, de ő nem volt olyan félelmetes, mint SzPSz, ezért felesleges is őket összehasonlani.
Betti és KisKero aranyosak voltak. Bettit megint nagyon helyesnek és csinosnak találtam ebben a kosztümben.
Csalódás volt viszont Sipos Imre. Őt talán eddig a Ruminiben láthattam, de nem emlékszem. Egyetlen „emlékem” van vele kapcsolatban, mégpedig az Into The Woods bemutatója előtt, mikor idegesen telefonált valakinek, hogy azonnal egy takarítót kérek a bejárathoz, mert itt van mindenki és a bejárat előtt meg mi van! Nem tudom. Igazából meglepődtem, mert Peller Karcsira számítottam. Sajnos meg sem közelítette Serbit, akit előző alkalommal láthattunk.
Az este legaranyosabb és legcukibb szereplője a Koldusgyerek/Gyerek Scrooge (Molnár André Lukács) volt. Annyira aranyos volt és ahogy csillogtak a szemei. Egyből a Debreceni-s Légy Jó Mindhalálig-os Nyilas Misi jutott róla eszünkbe. Akkor (2 éve) még ő is ilyen picike volt és aranyos. Október végén is cuki volt a Nyilas Misi, csak megnőtt kicsit J Ez a fiúcska tünemény volt, és volt valami kis huncutság is benne.

Az előadás összességében jó volt; szerencsére a többieknek is tetszet.

Lehet, nekem jobban tetszett, mint előzőleg, talán a közelség miatt és azért, mert nem karácsony idején jártunk már.