18-án végre elérkezett az a nap, hogy az Elfújta a szél c. muiscalt is megnézzem. 

Ennyi év és ennyi színházi előadás után már válogatósak vagyunk és SzPSz-hez ragaszkodtunk. Igy muszáj volt olyan napot választani ahol még jó helyre szóló jegy is van, és Ő is ott legyen, stb.. 

Végre megtörtént az is amit már hiányoltam az Operett színházban Újra éreztem azt a valamit, amit már régóta nem. Egy olyan előadásnak lehettem a része, mint a Rebecca, a Mozart, stb. volt anno. 

Minden a helyén volt. Olyan igazi jó darab! A színházhoz méltó előadáshoz volt szerencsém. Amiért régen sűrűn jártam ide. Persze lehet, hogy ehhez hozzájárult az is, hogy végre a szokásos oldalpáholyban ültem, ahonnan a Rebeccát és a Mozartot is néztem :-)

Látványos, érdekes darab. Gyönyörű kosztümök, és mégsem túl giccses előadás. 
Úgy összességében minden nagyon tetszett. 

A zenei világ? Jó volt, de nekem néha már nagyon Rómeó és Júlia hangulatom lett. Főleg, mikor Veréb Tamásnak volt egy száma és az nagyon hasonlította „Hogy mondajm-el”-re. Akkor kicsit szenvedtem, mert hírtelen MÁZS-t odaképzeltem, és teljesen más hangszínen egy más szöveggel rendelkező dal tárult elénk. 
Aztán 1-2 ismerős dallam még felcsendült és akkor kicsit elkalandoztam. 

SzPSz és Nádasdy Veronika messze túlszárnyalt mindenkit.
Azt hiszem, Veronika a kedvenc operett színházas női hangom. Végleg eldőlt. 

Nem is írok róluk semmit, mert nem lehet leírni, de odaképzelni oda lehet :-) 
Nekik minden szerep jól áll, főleg, ahol a hangjukat jól ki tudják adni. 
Tudtam, ha a darab nem is lesz jó, de ő kettejük miatt megéri elmenni. 

Janza Kata hiányzott, ő kellett volna a „régiek mellé”. 

Felföldi Anikó megint nagyszerű volt.

Szomor Györgynek jól állt az apuka szerep. Ő ebben a szerepben hiteles volt. 

Gubik Petra a nagy meglepetés nekem. A kellemes csalódás. Többször mondtam/írtam, hogy nem szeretem a tehetségkutatós emberkéket színpadon látni, de ő szimpatikus volt. Az első felvonásban még nem volt az igaz nekem, de a 2. részre szerintem nagyon beleélte magát és átszellemült, de nagyon tetszett a játéka, a hangja, hitem neki. Nem tudom mit csinált, de teljesen elfeledkeztem, róla, hogy ő is tehetség kutatóskodott. Szimpatikusnak tűnt így ismeretlenül. 

Sajnos én nem vagyok olyan könnyen befogadó, nekem idő kell, de ezek az új fiatal szereplők még nagyon messze állnak tőlem. Biztos idővel beérnek, de nekem még mindig nem a kedvenceim, egyenlőre nem tudok „lelkesedni” nekik. Talán Gömörinek :-) De a többi….

Biztos bennem van a hiba, mert a tapsrendnél nagy ovációt kaptak; én nagyrészt csendben maradtam :-(. 
Örülök én, ha úgy érzem és azt nem is titkolom :-) De ez most náluk még elmaradt. 

Összességében egy nagyon jó, igényes, tartalmas előadásban volt részünk, melyet újra szívesen megnézek majd.