11-én este jutott eszembe, hogy csütörtökön (12-én) Betörő az albérlőmre megyünk. Meglepetés szülinapi ajándék volt az egyik kolléganőnknek. Így a reggeli futás elvetve, színházi ruha bekészítve. 

Időben odaértünk:-)

Az előcsarnokba összefutottam a szomszédunkkal. 

Első sor!!!! :-)))) 
Szinte telhtáz volt. Azaz talán a pótszékes sor és ott fönt volt üres hely, de így nyár kezdetén ez nem meglepő.

Ezt a darabot eddig csak egyszer láttam. Akkor elég gyengének találtam (a Kézről kézre után már fantasztikusnak). 

Most sem volt rossz, de valami mégis ….. nem tudom… úgy összességében…. Nekem valami hiányzott… Külön-külön mindenki fantasztikus volt, de valami mégis….. nem tudom… Nekem úgy rémlett, hogy tavaly a bemutatón Sanyi többet „takarított”, jobban „bolond” volt. Most nem nevettem rajta annyit. De a nevetést bepótoltam az első felvonás utolsó jeleneténél…. (na, ha nem lett vonna szünet, még kb. 1 perc és felvisítok a röhögéstől. Már levegőt se mertem venni, és csak potyogtak a könnyeim). „Aggódtak a lányok értem”. De ennyi…. 

Szünetbe azért látszott, hogy kevesebben vannak, üres volt az összes mosdó. 
A második felvonásban nem volt olyan, hogy fennakadjak/megakadjak valamin. De hogy vágja bele a kést Szerednyey Hajdú Steve sapkájába? azt láttam, hogy a kalap teteje nyitott, de….

A végén már jóval kevesebb pénz szóródott szét, mint a bemutatón, de szerencsére a mellettem ülő fiúcska szerzett nekem is, biztos látta a szomorú fejemet :-) 

Kellemes este volt, előtte sok mászkálással és még innen is lesétáltam a Nyugatiig… Jól kicentiztem, mert 1 perc múlva jött a HÉV is :-)

Remélem, a születésnaposnak nem ment el a kedve, sőt!!!! Mondtam neki, hogy ősszel visszavisszük valami másra, úgy készüljön :-)