Barát Ati nagyot alakított megint. 
Az előadás elején, mikor Vronszij jött búcsúzni, Levinen a kabát rajta maradt, csak a sapkáját kellett a földről felvennie. Eddig mindig levette azt is a viharnál. 
Sasinak néha fáradtnak tűnt a hangja. Ez abból látszódott, hogy nem mindig volt akkora erő a hangjában kb. 1-2 másodpercig. Ez sem volt feltűnő, csak nekünk, akik dupláztunk/tripláztunk. 
Lilla, Victor frissnek tűntek, mindketten fantasztikusak voltak. 
De mindenki az volti… Imádom az előadást onnantól kezdve, hogy Barát Ati kijön a színpadra egészen az utolsó pillanatig, mikor szintén ő fakad dalra. 
Pál Dani ma is aranyos volt. Otthonosan mozog a színpadon, semmi izgulás nem látszott rajta egyik előadás alatt sem. 
Többen meglepődtek, hogy Haffner Anikó volt este, és nem Andi. Nekem így tűnt természetesnek, hiszen ő már úgyis ott volt. Kellemes, fiatalos a hangja Anikónak, de valahogy az a habos-babos esküvői ruha kicsit furcsa rajta.

Most nem emelek ki senkit külön, mert mindenki annyira csodás volt!!!!!!!!!!!!!!! 
Egyetlen egy kis hiányérzetem volt. Nem az a srác volt az olasz énekes, aki a legtöbbször volt eddig. Akinek…. juj, de szép „fantomszerű” haja van :-)))

Sajnos egyre rövidebbnek tűnt az előadás, pedig nem volt az. 
Unalmasnak sem volt unalmas így a 3 db egymás után. De ha ennyire hanyagolják, nem szabad egyetlen egyet sem kihagyni. Elvileg, ha jól számolok, akkor ez volt a 92. előadás. 
Talán 3 év múlva meglesz a 100. is???? Lehetne előbb is!!!!!!

A vonat eltűnt, áprilisban újra előjön, csak akkor mást fog elütni…..

Ma is figyeltem a mimikát. Ezer arckifejezés (fájdalom, öröm, boldogság) minden színész arcán. 
Szerintem ilyet egy tehetség kutatóban felfedezett emberke sem tud. Hiába tud énekelni, ha játszani kevésbé. 
Ez a darab is példa lehet, hogy igazi színészekből, színpadon töltött évekből álló csapat teltházas, vastapsos előadást tud alkotni. Tényleg szükség van „külsősökre”?

Én? 
Elfáradtam. De akkor a színészek? Főleg akik tripláztak, milyen fáradtak lehetnek….
Egy pillanatig nem bántam meg, hogy elmentem mindhárom előadásra. 
Egyik jobb és gyönyörűbb volt, mint a másik. 
Még emésztenem kell, mert kavarognak a dolgok a fejemben. De lelkileg nem készültem ki annyira, mint tavaly ilyenkor, mikor egymást követő két Én, József Attilán, majd két Anna Kareninán jártam.

A következő nagy „roham” az Én, JA lesz, ahol elvileg 4/6 előadáson ott leszek. Az is valószínű, hogy április 13-án szabin leszek, mert kifacsart citrom leszek majd akkor vasárnap estére!!!!