2015. 03. 13. Bányavirág – Játékszín
Most volt idő végiggondolni a múlt heti színházi eseményeket legközelebb pénteken, 13-án mentünk újra színházba. A mai napon elég sok színházi esemény/koncert érdekelt volna, én a Bányavirágot választottam a Játékszínbe. Régóta tervbe volt ez is, de mivel ritkán adják, vagy nem értem rá, vagy már csak hátul volt jegy. Már vagy 2 hónapja megvettük a jegyeket. Első sor! Kicsit mintha megemelték volna a színpadot, magasabbnak tűnt, mint más itteni előadásokon tapasztaltam.
Fel voltunk készülve megint egy nagyon szomorú, drámai, sírós előadásra. Szomorú volt, de olyan sok humorral volt átitatva, hogy ez feledtetni tudta a drámaiságot.
A Bányavirág egy drámatrilógia első része.
Az első rész, a Bányavirág – alkoholizmus és munkanélküliség, öngyilkosság – (Vilmos-díj - Nyílt Fórum 2011, A legjobb előadás - POSZT 2012 / Vidor Fesztivál 2012, Színikritikusok díja – a legjobb új magyar drámáért 2012)
A második rész, a Bányavakság – korrupció és idegengyűlölet – (Színikritikusok díja – a legjobb új magyar drámáért 2013)
A harmadik rész, a Bányavíz – pap és annak a zűrös dolgai – (az Örkény Színház drámapályázatának győztese 2012)
Egy felvonásos előadáshoz volt szerencsénk, ami nagyon hamar elrepült. Még egy órának sem tűnt, pedig majdnem 2 órás kikapcsolódásnak lehettünk a részesei. Nem voltam szomjas, nem volt kényelmetlen a szék, nem lankadt a figyelmünk egy percre sem. Vitt az előadás magával.
A történet egy erdélyi bányászfaluban játszódik. A faluban – azaz községben – bezárták a bányát, mely a falu lakóit megviselt. Ott dolgoztak, abból éltek. Ahogy bezárták nemcsak a munkanélküliség lett nagyobb, nőtt az alkoholisták és az öngyilkosok száma is.
A díszlet nagyon tetszett. A lavór tartó, a fém vödrök, a sparhelt, amiket még egy ismerősöm telkén gyerekkoromban láttam, használhattam. A régi kávéfőző, (ami nem is olyan régi, de vajon lehet ilyet még kapni?) a befőttek a szekrényben különös hangulatot ébresztettek bennem.
A faluban él Iván (László Zsolt), aki a haldokló apját ápolja. 1 hónappal ezelőtt Ilonka, (Tompos Kátya), a féltestvére is megérkezik, hogy besegítsen az ápolásba. Iván szomszédja Illés (Szarvas József) és felesége, Irma, akik (Söptei Andrea) sokszor átjárnak Ivánhoz. Irma minden látogatáskor kompótot hoz a haldokló embernek, azonban Ivánt akarja látni. Ott van a falu orvosa Mihály (Stohl András), akit Ivánnal együtt a pálinka tart életben.
Ilonka kilóg a sorból, fiatal, szép, aki elhagyná a falut, férjhez menne.
Mihályt ki is nézi magának, de mivel felesége és gyermekei vannak. Próbálkozik ugyan, de nem kap viszonzást.
Illés a jómódú kertész, mindig bolondos, vidám, idegesítő, de kedves ember.
Irma egy erős feleség, aki sóvárog Iván után, próbálkozik is, de Iván visszautasítja.
Iván erős, kemény szigorú, megtört, kesergő férfi, aki a bánya bezárása óta érzelmileg, lelkileg teljesen összetört.
Mihály, az orvos, menekül a családja elől, bárhol jó neki, csak velük ne legyen. Tagja a templomi kórusnak is, de elmondása szerint nincs senkinek hangja, csak úgy vannak. Ideje nagy részét Ivánnál tölti, ahol közös szenvedélyüknek, a pálinkázásnak élhetnek….
Az orvos megnézi a beteget, még mindig jósol neki 4 hónapot, Iván nagy bánatára. Majd kis eszmecsere, pár kupica pálinka után a következő beteghez megy. Illés átjön, mondja, hogy itt a Tv és forgatni fognak. Mihály az orvosi táskát itt hagyja. Iván utána viszi. Irma jön, hozza a befőttet. Mivel Ivánt nem leli itthon, csak Ilonkát, ezért hazamegy.
Az orvos visszajön a táskáért. Ilona megvendégeli vacsorával. Szalonna, kolbász, lila hagyma, kenyér. (Micsoda illatok áradtak! Az a finom hagymaszag!!!!). Iván visszajön a táskával. Iszogatnak, beszélgetnek, néha összekapnak. Illés hoz egy levelet. A haldokló apának rohama van. Ilonka az orvossal bemegy hozzá. Irma visszajön a kompóttal. Az áram elmegy, megpróbálják megcsinálni. Közben Irma elmondja, mit érez Iván iránt. Iván elküldi. Irma visszajön az orvosért, ugyanis Illés felakasztotta magát, hogy felesége boldog legyen, mivel Ő is tudja, hogy Ivánt szereti.
Iván keresi a levelet, azonban azt az orvos eltette. Mihály visszajön, elmondja a levél tartalmát. A haldokló apa az egyházra akarja hagyni a vagyonát.
Illés temetése után, a két részeg férfi az ablakon keresztül próbálnak bejutni a házba, mert a kulcsot nem találják. Szomorú látvány, de mégis mulatságos, de fájdalmas, ahogy több percbe kerül, hogy bejussanak az ablakon. Majd kiderül, hogy a kulcs megvan. A zakó zsebében volt. Találtak egy szelet kalácsot is a másik zsebben. Megfelezték és megették (Na, itt Andrásra rájött a röhögés – szerintem – , nehezére esett megenni a kalácsot.)
Ilonka elment a városból. Másnap Irma is elmegy. Iván elmondja Mihálynak, hogy szereti Irmát, de nem fog utána menni. Iván bemegy az apjához, de Mihály ezt nem látja, így nekünk meséli el, hogy ő nem fogja tudni itt hagyni a falut (községet).
Este észrevesznek egy dobozt a fal mellett. Egy nagy plazma TV áll benne. Beüzemezik, benne a hírek, pl. elefánt megszökés és Iván….
Az eladás alatt kb. a 3. sor mellől Kerényi Róbert furulyá(ko)n kísérte a történetet.
Egy igényes, humoros, fájdalmas, nagyszerű előadás részesei lehettünk. Néha volt egy kis káromkodás is, ami egyáltalán nem volt fülbántó, teljesen beleillett a szövegkörnyezetbe, jelenetekhez igazodott.
A szereplő gárda is kitett magáért, egytől egyik mindannyian nagyot alakítottak! Minden elismerésem.
A mellettünk ülő idős bácsi egy virágcsokrot halászott elő, melyet Tompos Kátyának adott oda. A közönség? Nem beszélt, nem evett figyelt… vagy csak én zártam ki mindent és nem hallottam?
Szeretném megnézni ezt az előadást is, de most az erkélyről, mert az asztaltól nem lehetett látni, ahogy be akartak jönni az ablakon.
Aki még nem látta, annak ajánlom.
(A Bányavirágot 2011-ben mutatták be Marosvásárhelyen, 2012-ben a budapesti Pinceszínházban, 2013-ban a Nemzeti Színházban. Jelenleg a Játékszínben látható.) A második és a harmadik részt játszották már Pécsett. Jelenleg Budapesten, a Szkéné Színházban láthatóak.