19-én az Újszínházban kötöttünk ki, ahol a Toll – avagy a nagy kivetkőzés – című előadáshoz volt szerencsénk. Az előtérbe csak néhány emberke lézengett. Mikor beengedtek minket és mindenki elfoglalta a helyét, sajnos elég kevesen ültünk. Apránként jövögettek emberek, de kb. csak félig telt meg a földszínt. Az emeletre/páholyra nem is mertem feltekinteni. 

Ott ücsörögve kellemetlenül éreztem magam, nem vagyok hozzászokva a nem teltházhoz. Már előre sajnáltam szegény színészeket. Nem jobb inkább ilyenkor lemondani? Ez esetben pl. két előadás nézőiből összejönne egy teltházas előadás is. Talán…..
Kezdtem kicsit furán érezni magam és megfordult a fejemben, hogy inkább most kellene hazaszaladni J (persze nem komolyan, csak olyan furán éreztem magam).
Az előadás.. Nem volt szokványos, de jó se. Olyan közepes. Többet vártam volna. Azaz inkább mást. 
Azonban a színészek játéka fantasztikus volt. Mindenki. Jót játszottak. Nagyon tetszett.
Az első felvonás elég lassú volt és kicsit vontatott. A második rész már kedvesebb, „izgalmasabb”. Jobban tetszett. 

A történetről röviden: 
A színházba új igazgató érkezik, aki átszervezi a színházat, a szereplőket a darabokban, miközben új színészek érkeznek stb. Valami olyasmit láthattunk, ami általában szokott történni bármely munkahelyen, ha új vezető érkezik. 
A második felvonásban „belecsöppentünk”, a modern rendezésben (Vass György) készülő Rómeó és Júlia próbáiba, ahol  Júlia (Almási Sándor), Rómeó (Nemes Wanda), Mercutio (Torda Teri), Dada (ifj. Jászai László) alakítják a szereplőket.  Próba közben kiderülnek a magánéleti problémák, a szereposztásban való kételyek, bontakozó szerelem „Júlia” és a titkárnő (Koncz Andrea) között.  A próbán a takarítónő (Incze József) is beugrott egy jelenetre. Furcsa volt, az igazi befejezést hallani. A próba befejezése után már az esti Operett előadásba csöppentünk, annak is a végébe, a tapsrendbe. Ami az ELŐADÁS tapsrendje is volt egyben. 
A darabban fontos szerepet kap egy kék toll. Amit ha valamelyik színész megfogott, akkor hallhattuk a gondolatait, érzéseit, véleményét. 
Nem gondoltam, hogy az előző napi Rómeó és Júlia után most egy másfajta Rómeó és Júlia részleteket láthatok. 
Minden színész remekül játszott. Torda Terinek külön örültem, hiszen őt még nem láttam élőben játszani. 

A történettől mást vártam, de a kisebbfajta csalódottságomat feledtetni tudták a színészek a játékukkal, átélésükkel, stb.