Egy csodálatos előadás része lehettem volna, de tönkretették. Azóta se hevertem ki, így álljon úgy, ahogy másnap kiírtam magamból, de sajnos ettől még ugyanúgy fáj, hiába láttam azóta is többször…… 

„Kedves Mindenki!

Megkérnék mindenkit, hogy csak az menjen színházi előadást látogatni, aki teljes szívével, lelkével és testével ott van és ott is akar lenni az előadáson… Ne azért menjen valaki színházba, hogy növelje a statisztikát, hogy én is voltam színházba. 
Kedves ismeretlen férfi tegnap este ott mögöttünk az erkély utolsó sorába, aki végigbeszélted az egész előadást. Kérdem így ismeretlenül Tőled, hogy mi lakozik a TE lelkedben, hogy egy Én, József Attila c. előadást végigpofázod? Azzal a darabbal együtt kell élni, és átérezni minden pillanatát és fájdalmát, a végén meg „meghalni”! Miért kellett tönkretenned a körülötted lévők estéjét? Miért nem tudod legalább a SZÍNÉSZEKET megtisztelni azzal, hogy csöndben vagy és ha nem tetszik akkor hazamész? Még ha Ránk nem is vagy tekintettel, de Rájuk miért nem? 
Csütörtök este szintén az Én, József Attilát néztem meg, ahol a 2. felvonást végigbőgtem, és a hatása alatt maradtam, egész pénteken. Úgy éreztem, hogy még annyi minden érzelem bennem maradt, hogy pénteken majd kijön belőlem. Sajnos csak az első 5 percig tudtam a darabra koncentrálni, mert tönkretetted az estémet, mert elkezdtél beszélni…. Hiába tudtam a 2. felvonásra egy jó helyre átülni, nem tudtam sajnos a ráhangolódnia a darabra, úgy mint kellett volna, csak remegtem a dühtől és a szomorúságtól. És NAGYON FÁJ, hogy sikerült valakinek tönkretennie az estémet, és másokét is. Hiába maradt megint a színházba egy darabaka belőlem, nem jött ki az, aminek ki kellett volna jönnie belőlem Most itt ülök, hallgatom a CD-t és bőgök, mint a záporeső. Még mindi nagyon bánatos és szomorú vagyok, hogy tegnap este nem tudtam a darabbal együtt élni. Hiába játszódik le előttem a darab most, ez örökké fájó pont mard az életembe. Egy néző tönkretette az estémet, aki elvileg szórakozni és kikapcsolódni jött!!!! (Már a második Victoros estémet tették tönkre, ez nem szép dolog (az elsőt se hevertem még ki, pedig már 2 és fél éve volt; részben én is tehettem róla, mert másra hagytam a hely kiválasztását.) 
Kedves Ismerőseim! Mondjátok meg mindenkinek, hogy csak az menjen színházba aki tényleg oda akar menni és szép estét szeretne magának. (Én sem megyek olyan helyekre, ami nem érdekel épp azért, hogy ne tegyem másnak tönkre az estéjét, napját stb.) Aki a statisztikát akarja növelni azzal, hogy színházba megy, az lehetőleg kerülje azokat a színházakat, ahol megfordulok (az nem olyan sok 2-3) Nem szeretném, hogy ilyenek miatt maradjon emlékezetes egy színházi este Nekem. 
Menjünk vissza az időbe egy napot más közönséggel, hogy át tudjam élni a tegnap esti darabot úgy, ahogy másoknak is sikerült!!!”