Június 23-án visszatértem a Városmajori Szabadtéri Színházba, mivel vettem egy 3 alkalomra szóló bérletet. 
A Győri Nemzeti Színház előadásában láthattuk a Figaro házassága című darabot. Ennél közelebb nem is lehetne színház. (20 óra előtt 3 perccel indultam :-) 2 pulóver, télies kabát (még jó, hogy bent volt a munkahelyemen – légkondi ellen – :-) ). Nem lehetett annyira felöltözni, hogy ne fázzunk. Nem volt már nagy tumultus a bejáratnál; kényelmesen helyet foglaltam én is. Újra az első sorban. 

Azért választottam ezt a darabot, mert több olyan színész is játszott benne, akikhez eddig nem volt szerencsém és kíváncsi voltam rájuk.

A díszletet meglátva kicsit megijedtem, a modernsége miatt. A színei a régi Római strand öltöző kabinjaira emlékeztetett, csak itt volt 1-2 tükör is, mely később ablaknak is szolgált. A tükörre néha rásütött a lámpa fénye, onnan meg a szemünkbe. Így olyan volt, mintha a nap sütött volna a szemünkbe :-)

Na aztán mikor megjelentek a szereplők, abban az érdekes jelmezben!! Jaj, sok minden átfutott az agyamon, nagyon a Vígszínházban éreztem magam. (Főleg, hogy ott is láttam már a Figaro házassága c. előadást.) De szerencsére nem volt semmi modernség, újítás az előadásban. Humor, zene, tánc és hideg bőven jutott. Nem irigyeltem a színészeket sem, azokban a nem túl vastag öltözékekben. 
A hideg idő ellenére igazán jókedvű, arcunkra mosolyt csaló, különleges jelenetekben gazdag estében lehetett részünk. Unatkozni egy pillanatig sem lehetett. Tetszett az is, hogy többször rögtönöztek, az időjárásra több esetben tettek megjegyzést, úgy, hogy akár az adott jelenet része is lehetett volna.

A szereplőket az első negyed órában megismertük. A szálak kibontakozása annak is könnyen ment, aki nem ismerte a darabot. Az eseményeket jól nyomon lehetett követni. Nem volt káosz a fejünkben.
Minden játékos volt, könnyed, nem kellett agyat tornáztatni. Mindehhez párosult egy remek színészgárda is. Mégis Járai Mátét emelném ki. Sokat hallottam már róla, örültem, hogy végre hozzá is van szerencsém. Nem okozott csalódást. Játszott, táncolt, énekelt. Nem lehetett nem rá figyelni, mikor a színpadon volt. Aranyos volt.

Egy élményben gazdag előadás részesei lehettünk úgy, hogy az elején általam szörnyűnek titulát fejdísz is megszépült, megtetszett. Szerintem senki nem bánta meg, hogy eljött és együtt fagytuk végig a 2:30 percet. Azaz nem fagytunk, mert szerintem elfelejtettük a hideget, lekötöttek minket a látottak…