Furcsa, kiből mit hoz ki egy-egy előadás. Van egy Zöld Csaba, aki egyszer „megfogott a Szegény gazdagokba, de aztán évekig nem”, mondhatni miatta mentem el a Munkácsy, a festőfejedelem című előadásra, de ott inkább Sövegjártó Áron tett rám nagyobb hatást. Áron rendszeresen játszik a Turay Idda Szímház előadásaiban. Írhatnám azt, hogy miatta vettem bérletet az Óbudai Kulturális Központba, a Turay Ida Színház 3 előadására. De ez csak részben volt igaz. Kíváncsi voltam a színészekre, így hogy már egyre többüket „ismerek” a társulatból, ráadásul „helybe” is jöttek.
Az első előadásként  a Bubamara  Józsefvárosi „West Side Story”-t láthattuk.  Ami egyben az elő bemutató is volt.

Nem egy Madáchos „színvonalú” előadást kell elképzelni. De a kevesebb,néha több. Volt olyan jó és igényes a maga nevében, mintha egy „nagy színházbn” jártunk volna. Egy többségében fiatalokból álló társulat, egyszerűbb díszlet, jelenetek. De ami csodássá és különlegessé tette a délutánt, az az előadásmód,  játék, a lelkesedés és a színvonal volt A történet is különleges.

 
Egy gimnázium a 8. kerületben. Jó-rossz tanuló gyerekek, szegények, gazdagok, ahogy az kell. A színjátszó kör az új darabjához készül, azonban a főszereplő megbetegszik. Helyére kell valaki. Vivien (vékony, fehér, törékeny lány) (Magyar Tímea) beajánlja féltestvérét, Sárát… Ezzel elindul a lavina. És a kérdések, sokasága. Sára és Vivien féltestvérek. Sára nem jár iskolába, otthon énekelget. Befogadja a társulat? Ha igen, milyen nehézségek árán? Egy okos és egyetemre készülő fiú (Zalán) szeretheti e Sárát? Mit szólnak a szülők? Mit szól Sára bátyja, a Báró? Hogy birkózik meg ezzel a problémával az iskola, a tanári kar, az osztálytársak? Mi lesz az előadással? 

Szívszorító történet, valós problémákkal, mely a jelenkorban történik. Vajon hány ilyen történet lehet körülöttünk? 

Hogy miért volt különleges? A történet, az előadás minősége, jellege, az előadásmód. 
Na, és  a színészek, melyek közül kiemelném a Zalánt alakító Sövegjáró Áront, a Sárát alakító Bódi Barbarát és a Bárót alakító Kurkó Józsefet. Jó lesz az utóbbi két szereplőre (is) jobban odafigyelni, mert fiatal koruk ellenére tehetségesnek tűnnek J   Figyelek és lelkesedek.
Nagyon jó előadás, főleg így egy héttel a Cigánykerék után…

„Bőröm fehér… fekete…
Ki vagyok én ki vagy te
Egy a szív, a dobbanás
Mért vagyok én mégis más…
Egy a szív, a dobbanás
Látod, nem vagyok én más…"