Elérkezett a Hét ESEMÉNYE. Ezt azért írom így ki, mert a jegyet még ősszel vette a barátnőnk, hogy anyumnak de jó szülinapi ajándék lesz. A Névnapjakor odaadtam neki, szegény azt hitte, Vámpírok bálja jegy. Nagyon dühös és csalódott lett. Onnantól kezdve minden nap cukkoltuk, ő meg minden nap azt mondta, hogy nem fog jönni és rettegett ettől az estétől!!!. Végül kénytelen volt velünk tartani!!!

Korábban elindultunk és betértünk egy forró csokira is nem messze a Zeneakadémiától. Onnan szinte csak átsétáltunk a helyszínre. Gyorsan szereztünk szórólapot is, mert abból sosem szokott jutni.
Kabátokat beadtuk és elfoglaltuk helyünket az első sor közepén.

Vásáry Tamás vezényletében a Mendelssohn Szentiván éji álom című művét hallhattuk a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Magyar Rádió Gyermekkórusa kíséretében. Mindezt úgy, hogy Kerekes Éva színésznő olvasta a női, Rátóti Zoltán színművész a férfi szereplők szövegét. Egy fiatal hölgy (Kovács Panka) személyében Puk-ot hallhattuk. Volt egy szoprán (Molnár Ágnes) és egy mezzo-szoprán (Kertész Mónika) kísérő is. Vásáry Tamás Úr úgy konferálta fel az előadást, hogy neki régi álma az, hogy zenekar és színészek együtt adják elő a művet, de olyan sok színész kellene, hogy megfizethetetlen lenne, illetve rengeteg hely is kellene egy ilyen produkcióhoz. Így egy ilyen változatot talált ki, amit nagyon ritkán lehet hallani.
Bár mi 2014 nyaránaz Óbudai Nyár keretén belül is a Fő téren egy hasonló esemény részesei lehettünk. Ott az ODB zenekar adta elő, gyerekkórussal és László Zsolt „főszereplésével”.

A ma esti előadást nem lehetett azzal összehasonlítani, az atmoszféra, a helyszín miatt. Az egy nyári „móka” volt a sok szúnyog és a borzasztó meleg miatt – de szuper. Ez egy komolyabb, feszültebb hangulatú előadás a hely szelleme miatt. Ennek ellenére hamar feloldódtam. Megcsodáltam a gyerekkórus szép ruháit, a fellépő zenekarban szereplő férfiak szép „egyen” ruháit (frakkot viselt mindegyik) és sajnáltam, hogy a hölgyeknek nincs igazi egyen ruhájuk.

Előadás alatt volt egy „szereplő” aki Vásáry Tamásal szemben ült, így látta a színészeket is. Lapozott a kottájában és intett a színészeknek, ill. a Tanár Úrnak, hogy kinek mikor kell belépnie. Sajnos nem tudom, hogy hívják/ mi a titulusa ennek a részt vevőnek.

Fantasztikus volt az előadás. Tényleg rengeteget számít a hang (most nem, mint énekhang). Mennyi hangszínen beszélt a két színész. Tényleg olyan hatást értek el nálunk, mintha valóban többen lennének. Rátóti Zoltán igazán elegáns és sármos. Élőben még nem láttam, de az Életképek c. sorozathoz képest nem „öregedett” látványosan J Ahányszor felállt begombolta az öltönyét és amikor leült kigombolta. Jaj, és az egyik hegedűs fiú, de helyes volt!!! Amúgy a zenekar nagy része idősebb korosztályból állt.
Az idő repült, mi meg nagyon jól éreztük magunkat. Sajnáltam, hogy egy szünettel meg kellett szakítani ezt a remek estét. Alig vártam, hogy folytatódjon.

A 2. felvonás is kitűnő hangulatban telt. Fantasztikus, hogy „csak hangokkal” is mennyire élvezetes volt a koncert. Én egyre többet nevettem és kuncogtam. Akaratlanul is pörögtek a szemem előtt az Operett Színházas előadás élményei, szereplői, jelenetei, hiszen 3x láttam azt az előadást.
Nagyon jól szórakoztam. A hölgy, aki jelzett a színészeknek is sokat mosolygott, többször összenéztünk és még jobban kuncogtunk. Szegény el is takarta a száját, de lapoznia is kellett. Így inkább a hegedűs fiút figyeltem, nehogy a lány felnevessen.
Nagyon szuper este volt. A kórus is, a zenekar is. A két színművészről nem is beszélve. A Puk-ot alakító hölgy nem hagyott mély nyomot bennünk. A hangja éles volt és valami zavart benne.

Anyumnak is fülig ért a szája és 2 napig csak Rátóti Zoltánról áradozott J De még hazafelé megköszönte az elő szülinapi ajándékát és beismerte, hogy jó döntés volt eljönni ide és egy pillanatra sem bánta meg!

Nem tudom, megismétlik-e ezt valamikor, de ha lesz és időben észreveszem, akkor ki nem hagynám!