Vasárnap este (17-én) is a Nyomorultakon jártunk. (Délelőtt futóversenyen lettem volna, de lemondtam – még időbe, így legalább át tudtam gondolni az eseményeket.) Szerencsére megint sok ismerős arcot fedeztünk fel a nézőtéren. Újra az emeleten ültünk, de most az első sorban. Ma éreztem a legjobban…
19 óra előtt nem sokkal estem be a színházba. De magasan van ez az emelet. És ráadásul nem is az első sorban ültünk, hanem a 2.-ban. Ennek ellenére jól lehetett látni. Persze vittem a kis távcsövemet is, amit szinte le sem vettem a szememről, de sajnos a színészi játékot nem láthattam.
Ma este Zöld…
16-án, A Nyomorultak 2. bemutatója előtt a Játékszínben jártam. A Legyen a feleségem című előadást néztük meg. Sok jót hallottam már róla, de én annyira nem ragaszkodtam ehhez, mert nem vagyok annyira „vicces”, de a Nagy Sanyit azért szívesen megnézem mindenben, mert ő igazán utánozhatatlan és…
15-én elérkezett a már kb. fél éve várt HÉTVÉGE és a NYOMORULTAK bemutatója. Azon szerencsések közé tartoztunk, akiknek mindhárom napra (nagy nehézségek árán), sikerült jegyet szerezni. Ebből pénteken az első sorba. Az igazat megvallva, mikor a szereposztás tavaly kiderült, nagyon csalódott voltam.…
Szünetben kis levegőzés, stb. A második előadásnak a Te Imre, itt valami ketyeg (1999)-et láthattuk.
A szünet tovább tartott az átlagosnál, mivel akkor alakították át a színpadot, amiből mi semmit sem láttunk, mert egy plusz függönyt is leeresztettek. Ezt a művet egy szóval durvának mondanám.…
Áprilist nevezhetném a bemutatók hónapjának.
Kezdésnek – 08-án – az Újszínházban jártam Hubay Miklós 2 egyfelvonásos darabjának a bemutatóján. Az Elnémuláson (melyet színén ő írt (2004, 2006, 2010)) már „túl vagyok” és nagyon tetszett. Gondoltam, hogy most is megdöbbentő, de igényes előadás(ok)…